A különbség a megszakítók és a leválasztók között

A Power Systems -ben,megszakítókés a leválasztók a kapcsolóberendezések két kritikus típusa. Mindegyikük különböző szerepeket játszik, és egyedi funkciókkal, struktúrákkal és alkalmazás forgatókönyvei vannak. Ez a cikk részletesen megvizsgálja a megszakítók és a leválasztók közötti nyilvánvaló különbségeket a funkció, a szerkezet, az alkalmazás forgatókönyvei, az aktuális vágási módszerek és az aktuális hordozó képesség szempontjából.

1. Funkcionális különbségek

A megszakítók és a leválasztók közötti funkcionális különbség az egyik legfontosabb tulajdonságuk.

A áramköri megszakító, amint a neve is sugallja, az automatikusan levágja az áramkört. Ez egy védőeszköz az energiarendszerben, amely azonnal képes reagálni, ha rendellenes körülmények, például rövidzárlatok, túlterhelések és alulfeszültség fordul elő az áramkörben. A megszakító érzékelő elemekkel van felszerelve belsejében, amely valós időben figyelemmel kíséri az áram változását. Miután a rendellenes áramot, például a rövidzárlatot vagy a túlterhelési áramot észlelték, a megszakító automatikusan kiváltja a működési mechanizmust az érintkezők elválasztására, és így levágja az áramkört. Ez a folyamat automatikusan befejeződik az emberi beavatkozás nélkül, így a megszakító gyorsan és hatékonyan védi az elektromos berendezések és áramkörök biztonságos működését.

A megszakítókkal ellentétben a leválasztók fő funkciója nem az áramkör levágása, hanem az áramellátás elkülönítése. A leválasztó csak manuálisan működtethető. A kapcsoló kinyitásával vagy bezárásával vezérli az áramkör be- és kikapcsolóját. Nincs automatikus védelmi funkciója, és nem tudja automatikusan levágni az áramot, ha az áramkörben rendellenesség fordul elő, mint egy megszakító. A leválasztók azonban fontos szerepet játszanak az energiarendszerekben is. Az áramkörök vagy berendezések ellenőrzésekor a leválasztók egyértelmű leválasztási pontot hozhatnak létre az áramellátás és a terhelés között, ezáltal biztosítva a karbantartó személyzet biztonságát, és megakadályozva az elektromos ütést és a téves műtétet.

2. Strukturális különbségek

Jelentős szerkezeti különbségek vannak a megszakítók és a leválasztók között is.

A megszakítók felépítése viszonylag összetett, különféle típusú és specifikációkkal, hogy alkalmazkodjanak a különböző áramkörökhöz és alkalmakhoz. Általánosságban elmondható, hogy a megszakító több részből áll, például érintkezőkből, ív oltóeszközökből, működési mechanizmusokból és védelmi eszközökből. Az érintkezők a megszakító alapvető elemei, amelyek felelősek az áram vezetéséért és az áramkör levágásáért, ha szükséges. Az ív -oltó eszközt használják az ív eloltására, amely akkor lehet, ha az érintkezők elválasztanak, megakadályozva, hogy az ív a berendezés és a vonalak károsodását okozza. A működési mechanizmus felelős az érintkezők nyitási és záró műveleteinek vezetéséért, míg a védelmi eszközt az áramkör állapotának ellenőrzésére és a megszakító működésének kiváltására használják rendellenességek esetén.

Ezzel szemben a leválasztó szerkezete viszonylag egyszerű. Általában csak két pozícióval rendelkezik: nyitott és zárt, és elsősorban szigetelő tartókból és érintkezőkből áll. A Disconnectors-nak nincs ív-oltó eszköze (kivéve a speciális terveket), ezért általában szükségük van terhelés nélküli vagy rendkívül alacsony terhelési körülmények között. Ennek oka az, hogy egy leválasztó üzemeltetése terhelés vagy rövidzárlati áram körülmények között ívet generálhat, ami veszélyt okozhat. Ezért a Disconnectors használatakor elengedhetetlen a működési eljárások szigorú betartása a biztonság biztosítása érdekében.

3.A alkalmazás forgatókönyvei eltérőek

A megszakítóknak és a leválasztóknak is nyilvánvaló különbségei vannak az alkalmazás forgatókönyveiben.

A megszakítókat általában olyan helyzetekben használják, amikor az áramot automatikusan le kell vágni. Egy energiaelosztó rendszerben a megszakítók fő kapcsolókként vagy ágkapcsolókként szolgálnak, a teljes áramkör vagy egy adott ág biztonságának védelmével. A motorvezérlő rendszerben a megszakítókat használják a motor védelmére a hibák által okozott károktól, mint például a túlterhelés és a rövidzárlat. A háztartásokban a megszakítókat gyakran használják az elosztó dobozok és a védőkapcsolók fő kapcsolóként a különféle helyiségekhez és a különböző elektromos áramkörökhöz, biztosítva a háztartási villamosenergia -felhasználás biztonságát és megbízhatóságát. Az ipari területen a megszakítókat széles körben használják nagy és alacsony feszültségű elosztó rendszerekben a nagy motorok, transzformátorok, elosztó szekrények és más elektromos berendezések szabályozására és védelmére.

A leválasztókat elsősorban olyan helyzetekben használják, amikor kézi energiaszigetelésre van szükség. Amikor a berendezés karbantartás alatt van, a leválasztó elkülönítheti a berendezéseket az áramellátástól, biztosítva a karbantartó személyzet biztonságát. Az elosztó táblákban a leválasztókat különféle áramkörök vagy eszközök elkülönítésére is használják a téves moporáció vagy a hibák terjedésének megakadályozása érdekében. Ezen túlmenően a leválasztókat általában az alállomásokban, az elosztó helyiségekben és más helyekben is megtalálják. Ezekben a helyeken, ahol rendkívül magas biztonsági követelmények vannak, a leválasztók szerepe különösen döntő jelentőségű. Sürgősségi helyzetek esetén, például tűz- vagy berendezés meghibásodása esetén a leválasztó gyorsan megszakíthatja az áramellátást a személyzet és a berendezések biztonságának védelme érdekében.

4. Az áram levágásának módszerei eltérőek

Szintén szignifikáns különbségek vannak a megszakítók és a leválasztók között is, ahogyan az áramot levágják.

Amikor a megszakító rendellenes áramváltozásokat észlel a belső érzékelési elemeken keresztül, automatikusan meghajtja a működési mechanizmust, hogy elválasztja az érintkezőket, ezáltal levágja az áramkört. Ez a folyamat automatikusan befejeződik, és a megszakító megbízhatóan megszakíthatja az áramkört még terhelési áram vagy rövidzárlati áram jelenlétében is. Ennek oka az, hogy a megszakító fel van szerelve egy ív -oltó eszközzel, amely elolthatja az ívet, amely akkor lehet, ha az érintkezők elválnak, megakadályozva, hogy az ív a berendezés és az áramkör sérülését okozza. Ezért a megszakítóknak erőteljes ív-kimutatási képességük van, és megvédhetik az energiarendszerek biztonságos működését különféle összetett helyzetekben.

Ezzel szemben egy leválasztót használnak az áramkör leválasztásához a kapcsoló érintkezők kézi működtetésével. Mivel nincs ív -oltó eszköz, a leválasztóknak általában terhelés nélkül vagy rendkívül alacsony terhelés nélkül kell működniük. Ennek oka az, hogy egy leválasztó üzemeltetése terhelés vagy rövidzárlati áram körülmények között ívet generálhat, ami veszélyt okozhat. Ezért a Disconnectors használatakor elengedhetetlen a működési eljárások szigorú betartása annak biztosítása érdekében, hogy a műveletet terhelés nélküli vagy rendkívül alacsony terhelési körülmények között hajtsák végre. Csak néhány speciálisan megtervezett elválasztóban rendelkeznek bizonyos íves kimutatási képességgel, és terhelés alatt működhetnek a megadott kisáramú körülmények között. Ezek a speciálisan megtervezett elválasztók azonban nem gyakoriak, és alkalmazásuk is kissé korlátozott.

5.A képes az elektromos áram ellenállásának képessége

Megszakítókés a leválasztók is különböznek abban, hogy képesek ellenállni az áramnak.

A megszakítók normál működés közben ellenállnak a viszonylag nagy áramoknak, és olyan hibák esetén gyorsan megszakíthatják a hibaáramot, mint például a rövidzárlatok. Jelenlegi megsemmisítő képessége általában erős, és úgy lehet megtervezni, hogy ellenálljon több ezer vagy akár több százezer amper rövidzárlati áramlásoknak a különböző alkalmazási forgatókönyvek és feszültségszintek szerint. Ez lehetővé teszi a megszakítók számára, hogy kritikus védőszerepet játszhassanak az energiarendszerben, biztosítva a berendezések és vonalak biztonságos működését.

Az áramkör leválasztása után a leválasztónak azt is biztosítania kell, hogy ellenálljon az áramkörben előforduló maximális áramnak, beleértve a normál működési áramot és a rövidzárlati hibaáramot. A leválasztó fő funkciója azonban nem a nagy áramok levágása, hanem egyértelmű leválasztási pont biztosítása, miután a megszakító megszakította az áramot, biztosítva a karbantartás biztonságát. Ezért a leválasztók nem képesek ellenállni az áramnak, mint a megszakítók, de egyedi elszigetelő funkciójuk miatt pótolhatatlan szerepet játszanak az energiarendszerekben.

Összefoglalva: a megszakítók és a leválasztók nyilvánvaló különbségekkel bírnak a funkció, a szerkezet, az alkalmazás forgatókönyvei, az áramvágási módszerek és az áramhordozó képesség szempontjából. Mindegyikük különböző szerepeket játszik az energiarendszerben, és együttesen fenntartja az energiarendszer biztonságos és stabil működését. E két típusú kapcsolóberendezés kiválasztásakor és használatakor ésszerű választásokat kell végezni az alkalmazási forgatókönyvek és követelmények alapján, és szigorúan követni kell a működési eljárásokat a személyzet és a berendezések biztonságának biztosítása érdekében.